A vita mint pedagógiai módszer
Anita Belovári · container not stated · 2022
Not cached yet. This record was fetched live for this request and is stored after the lookup. Reopening the page should serve the cached copy.
· OpenAlex · book-chapter · 2022
Abstract
A módszer általános bemutatásaMatthew Lipman, amerikai filozófus fontos felfedezést tett az 1968-as diáklázadások során.A fiatal egyetemi oktató döbbenten vette tudomásul, hogy a diákok mennyire nem tudnak érvelni, mennyire nem képesek saját érdekeikért kommunikálni az idősebb nemzedékekkel.Nem tudnak érdemben vitatkozni.Az ő válasza erre a Gyermekfilozófia (Philosophy for Children) pedagógiai módszerének kidolgozása volt, amely hangsúlyozta, mennyire fontos a gyerekeket minél korábban kritikai gondolkodásra, érvelésre, vitára tanítani, amely segít az ismeretek rendszerezésében, a tanulásban is (Jakab, 2012).A gondolat lényege, hogy -szemben az addig elfogadott frontális, a diákok passzív részvételével zajló oktatási folyamattal -nemcsak a tananyag átadása, de az optimális befogadó attitűd kialakítás is nagyon fontos feladata az iskoláknak, amely attitűd aztán megkönnyíti a felnőtt élet dilemmáinak kritikus, értő kezelését is.Lipman egyik legfontosabb módszerként a tantervi vitát javasolta.És bár hangsúlyos a minél korábban elkezdett elsajátítása, a vita azért is nagyon fontos pedagógiai módszer, mert bármely életkorban, bármely tantárgy, szöveg esetében használható, természetesen az életkori sajátosságok figyelembevételével.A vita dialogikus szellemi "összecsapás", amely során két vagy több személy ütközteti álláspontját egy bizonyos kérdés, probléma stb.eldöntésének érdekében.A jól felépített vita során ehhez szükséges részadatok összegyűjtése, amelyeket a vita során az újonnan felmerült részletekkel kiegészítenek, ezáltal tényeket világítanak meg.Optimális esetben a vitatkozók világosan, érthető módon fogalmaznak, felkészültek arra, hogy gyorsan reagáljanak az ellenvéleményekre (Bóra, 1989).A szembenálló nézetek ütköztetése, a kísérlet a vitapartner(ek) meggyőzésére aztán konszenzus kialakításában tetőzik.A résztvevők egyenrangúak, az álláspontok bizonyítása során a vélemények változhatnak, közeledhetnek egymáshoz.Voltaképpen ez volna a vita egyik célja, mivel enélkül a vita meddő, értelem nélküli.A vita egy pedagógiai szempontból nagyon fontos tulajdonsága, hogy érzelmi töltetet feltételez.Nehéz is lenne egy véleményütköztetést érzelmek nélkül elképzelni.Az érzelem fontos az elsajátítandó tananyag szempontjából is.A diák sokkal mélyebb intenzitással fogadja be azt a tananyagot, amelyhez érzelmi hatás köti, mélyebben építi be személyisé
Open the resolved locator · 10.54597/mate.0010
Metadata licence: OpenAlex metadata (CC0)